Uncategorized kategória bejegyzései

A második félév tárgyai

好久不见!

Rég nem jelentkeztem új írással, 对不起! Ennek az az egyszerű oka, hogy az első félévhez képest a második sokkal nagyobb falat volt. Úgy érzem, a tavaszi félévek most már mindig kicsit nehezebbnek fognak tűnni, de most igyekszem a szünet végéig pótolni a tudnivalókat.

Térjünk is rá, miket tanultunk a második félév során!

A kínai főszakosoknak a kötelező tárgyai enben a félévben 24 kreditet tettek ki. Ezek a következők:

Modern kínai nyelv 2. – 6 kredit
Az előző félévhez hasonlóan heti három kínai nyelvgyakorlatunk volt. Az órán a New Practical Chinese Reader 2. kötetét vettük, az első félévhez képest viszont több időt szántunk a leckékre, ugyanis ebben a könyvben már nagyjából kétszer annyi a tanulnivaló: a szókincs, a nyelvtan leckénként jóval több gyakorlást igényel, így nem a gyorsaság és a mennyiség, hanem a tudás elmélyítése volt a cél. Ezért is fordult elő pl. az, hogy a negyedéves ZH-t 3-4 leckéből írtuk csupán. A félév végére viszont a könyv több mint felét megtanultuk. A tanárok felosztása a már megszokott módon történt – két óra a kínai anyanyelvi tanárral, egy pedig a magyar kínaitanárral –, változás csupán a másik csoportban állt be, ugyanis az ő anyanyelvi lektoruk szülési szabadságon van. (Ezúton is gratulálunk neki! ^^) Szerencsére a Konfuciusz Intézet miatt nincs hiány a tanárokból, így könnyen találtak helyettest a félévre.

Kínai történelem és országismeret 2. – 3 kredit
Az előző féléves tárgy folytatása volt. Tulajdonképpen mondhatjuk, hogy ahol abbahagytuk, onnan folytattuk is az anyagot. Ahogy a tanár úr előző félévben is tömbösíterte az óráit külföldi tartózkodása miatt, úgy most is erre lehetett számítani, hiszen egy teljes tanévet volt távol egy-egy hónap megszakítással. Ebben a félévben áprilisban tért vissza, hogy megtartsa az órát. Mivel most nem volt összehasonlító vallástörténet (szintén ő tartja), így heti két óra volt tömbösítéssel az áprilisi hónapban, ami sokkal humánusabb, ha azt vesszük, hogy így heti két dupla kínai töri volt, míg az első félévben heti egy ötórás óránk volt, és ahhoz még hozzájött az összehasonlító vallástörténet tömbösítve. A félév anyaga tehát a Han-dinasztiától folytatódott, azaz a széttagoltság korától (i. sz. 220-581) egészen a Qing-dinasztiáig (清朝 Qīng cháo; i. sz. 1644-1911) tartott. Ez azt jelenti, hogy a következő félévtől már teljes mértékben csak a XX. századi Kína történelme lesz terítéken.

Bevezetés az irodalomtudományba – 3 kredit
Az ütközések gyöngyszeme. A kínai szakosok számára ez az óra annyit jelentett, hogy 10-15 percre lehetett volna beülni, aztán máris indulhattunk volna a kínai nyelvgyakorlatunkra. Az első előadáson pedig kiderült, hogy a koreai szakosoknál is hasonló a helyzet, így 15 perccel az óra kezdete után nagyjából a terem fele távozni készült. A tanár úr megrökönyödésére elmondtuk, hogy nem az a helyzet, hogy nem jó órára ültünk be vagy nem tetszik, de éppenséggel sok embernek ütközik. Mint megtudtuk, az órára nagyjából 50-60 lelkes hallgató járt be végül, míg a Neptun szerint 300-an voltak feliratkozva a kurzusra. Persze ebbe bele kell venni azt is, hogy sok ember elvből nem járt be, mert “ez csak előadás.” Viszont a követelmény nehézsége miatt nem ártott volna kezdeni valamit az időponttal, sokáig legalábbis így gondoltam. Minden órára el kellett olvasni ugyanis egy irodalmi tanulmányt, a legtöbb – legalábbis részemről – olyan dolgokról szólt, amiket máig sem értek igazán. Ennek vagy az az oka, hogy nem jártam be az órára rajtam kívülálló okok miatt, vagy szimplán annyiról van csak szó, hogy ez nem az én területem. (A legelső tanulmány 20 oldalas volt, én háromszor futottam neki, hogy nagyjából 6 oldalt elolvassak belőle… :’D Ebből pedig meg is értettem a névelőket és a kötőszavakat.) Emiatt viszont nagyon becsülendő a tanár úr kedvessége, ugyanis kitalált egy megoldást erre a problémára, ami szerintem sokunknak életmentő volt. Ezért én pozitívként tudom csak megítélni a tárgyat, akármennyire is nehézséget jelentett számomra a megtanulása.

Szöveg, írás, kiadvány4 kredit
A szakdolgozat írásáról, illetve annak követelményeiről szólt az óra. Umberto Eco Hogyan írjunk szakdolgozatot? című könyvét kellett elolvasnunk a vizsgára, de az órán elhangzottak közül is szép számban voltak kérdések. Az óra eleinte előadásként volt meghirdetve, pedig gyakorlati jeggyel szerepelt az indexben, majd később gyakorlat lett hivatalosan is a tárgy jellege. Sok hasznos információ elhangzott a szakdolgozat elkészítésére, leadására stb. vonatkozóan, de sokan úgy vélhetik, hogy ez a félév talán még túl korai ahhoz, hogy az 5-6. szemeszter során sort kerítsünk a szakdolgozatra, azonban van némi logika abban, amiért mostanra időzítették ezt a kurzust. Ugyanis az alapvető, közös tárgyak – bölcsész alapozótárgyak – mondhatni ezennel lezárultak, és most már elő fog kerülni a kínai kultúr- és eszmetörténet is, marad természetesen a történelem, lesz külön kínai nyelvtanunk, klasszikus kínai nyelvünk, úgyhogy sok-sok kulturális, történelmi, nyelvészeti és egyéb témával fog bővülni az ismeretünk, ezáltal egyre inkább megfogalmazódhat bennünk, miről is szeretnénk szakdolgozatot írni. Azt hiszem, erre (is) szerette volna felhívni mindenekelőtt a figyelmünket ez a tárgy, hogy most már figyeljünk minden adandó témánál, hátha rátalálunk arra, amivel hónapokig foglalkozni szeretnénk. (Ámen! :D)

Távol-keleti művészettörténet – 4 kredit
Szintén az előző félév folytatása, mondhatni, a replikája. Annyi különbséggel, hogy most már Japán és Korea művészete volt a téma. Sajnos bővebb információval nem tudok szolgálni, ugyanis az első óra 15-20 percénére ülhettem csak be, ugyanis minoros gyakorlattal ütközött. A vizsgán kívül a követelményhez két darab beadandó is tartozott, egy japán, illetve egy koreai műtárgyat kellett lerajzolni/lefesteni/szoborként újraalkotni, egyszóval vizualizálni valamilyen formában, majd egy minél bővebb leírásban számot adni róla.

Távol-keleti vallások 1. – 4 kredit
Az összehasonlító vallástörténet után ez a tárgy már kifejezetten csak a keleti vallásokat foglalta magában. Minden különböző téma két-két órát kapott, és a lényeg az volt, hogy a Távol-Kelet azon vallásairól legyen szó, ami nem a buddhizmus. A buddhizmusról majd ennek a tárgynak a második része fog szólni, akkor már minden keleti buddhizmus szóba fog jönni. Alapvetően érdekelt az óra, egyetlen hátránya az volt csak, hogy 18 órától 19:30-ig tartott, előtte pedig volt már két órám, amik ráadásul ütköztek is, így rendszerint 6-ra már teljesen agyhalott állapotban voltam.

Alapvizsga kínai nyelvből0 kredit
Nos, igen, az első tanévet egy jó nagy felmérés zárja, ami tulajdonképpen a kínai negyedéves és féléves ZH-kkal megegyező stílusú vizsga volt, csupán kicsit nehezebb volt, hiszen a teljes év anyagáról számot kellett adnunk, illetve hallásértés is szerepelt benne, amit alapvetően nem gyakoroltunk még előtte. Habár a tárgyfelvételnél ügyelni kell rá, hogy mindenképpen felvegye mindenki a másodévesek közül, attól még ez egy vizsgakurzus csupán, nincs hozzá plusz nyelvóra, a lényeg, hogy az indexben megjelenjen, enélkül ugyanis nem lehet majd a következő szemesztertől kezdve felvenni a nyelvi órákat.

Nos, ennyit tudnék röviden elmondani a főszakos tárgyaimról, de ezek mellett még van pár, amiről beszélni szeretnék, pl. a japán minoros tárgyaim. A japán minor eddig a félévig nem különbözik a japán főszaktól (az alapozótárgyakat ugyebár mindenkinek el kell végeznie), ennek a szakmai törzsanyaga 9 kredit volt. Ezek a következők:

Mai japán nyelvképzés 4-5-6.összesen 6 kredit
Hetente három óra, ami továbbra is az előző félévhez hasonló módon alakult: két óra a két anyanyelvi tanárunkkal, illetve egy a magyar doktorandusszal. A már megkezdett tankönyvsorozat második, egyben befejező részét vettük végig, ami a Genki második kötete volt. Alapvető nyelvtant tartalmaz, szerintem továbbra is nagyon hasznos lesz az ismétlés során. A heti három óra közül a félév nagyobb részében az egyikre mindig jöttek hozzánk japán emberek is, akik Magyarországon élnek/tanulnak, így ez a Genki anyaga után egy csoportos beszélgetős órává alakult, ahol megadott témában vagy az épp tanult nyelvtant használva kellett minél többet beszélgetni 5-6 fős csapatokban, mindig más-más japánnal. Szerintem ez egy meglehetősen jó kezdeményezés volt, hiszen gyakorlatiassá vált az óra, sőt nem egy barátságra tettek szert az emberek. Igazi élmény volt, mikor már az első ilyen csoportos beszélgetés után rögtön felismertek néhányunkat a japánok, és régi ismerősként üdvözöltek minket. 🙂

Japán kultúra és társadalom 2.3 kredit
Az előző féléves tárgy folytatása volt ez is lényegében. Ezt az órát már más tanár tartotta, Umemura-sensei, aki szintén nagyon jól tud magyarul, de egy idő után már csak japánul tartotta az előadást, amit pedig mindig más-más MA-hallgató fordított nekünk. A téma már jóval “modernebb” vagy kézzelfoghatóbb volt, szó esett pl. a japán politikáról, médiáról, éghajlatról, földrajzról, a japán nők helyzetéről, a japán oktatási rendszerről, sőt a japán császári családról is. Alapvetően megint csak egy nagyon érdekes óra volt, a probléma számomra csak azzal adódott, hogy az óra első feléről teljes mértékben lemaradtam mindig, ugyanis ütközött a kínai nyelvgyakorlatommal, így rendszerint a téma háromnegyedéről lemaradtam, és néha fogalmam sem volt, hogy éppen miről folyt az elmélkedés.

Azt hinné az ember, ennyi tárgy bőven elég egy félévre… 😀 De nem, a szabad kreditekkel is kell valamit kezdeni, nem jó az utolsó pillanatra hagyni őket, hiszen az hatalmas megterheléssel járna. A következő bejegyzésben a szabad kreditekről ejtek szót.

Reklámok

Hozzászólás

Kategória: Uncategorized, 博客, 日本学科, 中文系