中文系 kategória bejegyzései

A második félév tárgyai

好久不见!

Rég nem jelentkeztem új írással, 对不起! Ennek az az egyszerű oka, hogy az első félévhez képest a második sokkal nagyobb falat volt. Úgy érzem, a tavaszi félévek most már mindig kicsit nehezebbnek fognak tűnni, de most igyekszem a szünet végéig pótolni a tudnivalókat.

Térjünk is rá, miket tanultunk a második félév során!

A kínai főszakosoknak a kötelező tárgyai enben a félévben 24 kreditet tettek ki. Ezek a következők:

Modern kínai nyelv 2. – 6 kredit
Az előző félévhez hasonlóan heti három kínai nyelvgyakorlatunk volt. Az órán a New Practical Chinese Reader 2. kötetét vettük, az első félévhez képest viszont több időt szántunk a leckékre, ugyanis ebben a könyvben már nagyjából kétszer annyi a tanulnivaló: a szókincs, a nyelvtan leckénként jóval több gyakorlást igényel, így nem a gyorsaság és a mennyiség, hanem a tudás elmélyítése volt a cél. Ezért is fordult elő pl. az, hogy a negyedéves ZH-t 3-4 leckéből írtuk csupán. A félév végére viszont a könyv több mint felét megtanultuk. A tanárok felosztása a már megszokott módon történt – két óra a kínai anyanyelvi tanárral, egy pedig a magyar kínaitanárral –, változás csupán a másik csoportban állt be, ugyanis az ő anyanyelvi lektoruk szülési szabadságon van. (Ezúton is gratulálunk neki! ^^) Szerencsére a Konfuciusz Intézet miatt nincs hiány a tanárokból, így könnyen találtak helyettest a félévre.

Kínai történelem és országismeret 2. – 3 kredit
Az előző féléves tárgy folytatása volt. Tulajdonképpen mondhatjuk, hogy ahol abbahagytuk, onnan folytattuk is az anyagot. Ahogy a tanár úr előző félévben is tömbösíterte az óráit külföldi tartózkodása miatt, úgy most is erre lehetett számítani, hiszen egy teljes tanévet volt távol egy-egy hónap megszakítással. Ebben a félévben áprilisban tért vissza, hogy megtartsa az órát. Mivel most nem volt összehasonlító vallástörténet (szintén ő tartja), így heti két óra volt tömbösítéssel az áprilisi hónapban, ami sokkal humánusabb, ha azt vesszük, hogy így heti két dupla kínai töri volt, míg az első félévben heti egy ötórás óránk volt, és ahhoz még hozzájött az összehasonlító vallástörténet tömbösítve. A félév anyaga tehát a Han-dinasztiától folytatódott, azaz a széttagoltság korától (i. sz. 220-581) egészen a Qing-dinasztiáig (清朝 Qīng cháo; i. sz. 1644-1911) tartott. Ez azt jelenti, hogy a következő félévtől már teljes mértékben csak a XX. századi Kína történelme lesz terítéken.

Bevezetés az irodalomtudományba – 3 kredit
Az ütközések gyöngyszeme. A kínai szakosok számára ez az óra annyit jelentett, hogy 10-15 percre lehetett volna beülni, aztán máris indulhattunk volna a kínai nyelvgyakorlatunkra. Az első előadáson pedig kiderült, hogy a koreai szakosoknál is hasonló a helyzet, így 15 perccel az óra kezdete után nagyjából a terem fele távozni készült. A tanár úr megrökönyödésére elmondtuk, hogy nem az a helyzet, hogy nem jó órára ültünk be vagy nem tetszik, de éppenséggel sok embernek ütközik. Mint megtudtuk, az órára nagyjából 50-60 lelkes hallgató járt be végül, míg a Neptun szerint 300-an voltak feliratkozva a kurzusra. Persze ebbe bele kell venni azt is, hogy sok ember elvből nem járt be, mert “ez csak előadás.” Viszont a követelmény nehézsége miatt nem ártott volna kezdeni valamit az időponttal, sokáig legalábbis így gondoltam. Minden órára el kellett olvasni ugyanis egy irodalmi tanulmányt, a legtöbb – legalábbis részemről – olyan dolgokról szólt, amiket máig sem értek igazán. Ennek vagy az az oka, hogy nem jártam be az órára rajtam kívülálló okok miatt, vagy szimplán annyiról van csak szó, hogy ez nem az én területem. (A legelső tanulmány 20 oldalas volt, én háromszor futottam neki, hogy nagyjából 6 oldalt elolvassak belőle… :’D Ebből pedig meg is értettem a névelőket és a kötőszavakat.) Emiatt viszont nagyon becsülendő a tanár úr kedvessége, ugyanis kitalált egy megoldást erre a problémára, ami szerintem sokunknak életmentő volt. Ezért én pozitívként tudom csak megítélni a tárgyat, akármennyire is nehézséget jelentett számomra a megtanulása.

Szöveg, írás, kiadvány4 kredit
A szakdolgozat írásáról, illetve annak követelményeiről szólt az óra. Umberto Eco Hogyan írjunk szakdolgozatot? című könyvét kellett elolvasnunk a vizsgára, de az órán elhangzottak közül is szép számban voltak kérdések. Az óra eleinte előadásként volt meghirdetve, pedig gyakorlati jeggyel szerepelt az indexben, majd később gyakorlat lett hivatalosan is a tárgy jellege. Sok hasznos információ elhangzott a szakdolgozat elkészítésére, leadására stb. vonatkozóan, de sokan úgy vélhetik, hogy ez a félév talán még túl korai ahhoz, hogy az 5-6. szemeszter során sort kerítsünk a szakdolgozatra, azonban van némi logika abban, amiért mostanra időzítették ezt a kurzust. Ugyanis az alapvető, közös tárgyak – bölcsész alapozótárgyak – mondhatni ezennel lezárultak, és most már elő fog kerülni a kínai kultúr- és eszmetörténet is, marad természetesen a történelem, lesz külön kínai nyelvtanunk, klasszikus kínai nyelvünk, úgyhogy sok-sok kulturális, történelmi, nyelvészeti és egyéb témával fog bővülni az ismeretünk, ezáltal egyre inkább megfogalmazódhat bennünk, miről is szeretnénk szakdolgozatot írni. Azt hiszem, erre (is) szerette volna felhívni mindenekelőtt a figyelmünket ez a tárgy, hogy most már figyeljünk minden adandó témánál, hátha rátalálunk arra, amivel hónapokig foglalkozni szeretnénk. (Ámen! :D)

Távol-keleti művészettörténet – 4 kredit
Szintén az előző félév folytatása, mondhatni, a replikája. Annyi különbséggel, hogy most már Japán és Korea művészete volt a téma. Sajnos bővebb információval nem tudok szolgálni, ugyanis az első óra 15-20 percénére ülhettem csak be, ugyanis minoros gyakorlattal ütközött. A vizsgán kívül a követelményhez két darab beadandó is tartozott, egy japán, illetve egy koreai műtárgyat kellett lerajzolni/lefesteni/szoborként újraalkotni, egyszóval vizualizálni valamilyen formában, majd egy minél bővebb leírásban számot adni róla.

Távol-keleti vallások 1. – 4 kredit
Az összehasonlító vallástörténet után ez a tárgy már kifejezetten csak a keleti vallásokat foglalta magában. Minden különböző téma két-két órát kapott, és a lényeg az volt, hogy a Távol-Kelet azon vallásairól legyen szó, ami nem a buddhizmus. A buddhizmusról majd ennek a tárgynak a második része fog szólni, akkor már minden keleti buddhizmus szóba fog jönni. Alapvetően érdekelt az óra, egyetlen hátránya az volt csak, hogy 18 órától 19:30-ig tartott, előtte pedig volt már két órám, amik ráadásul ütköztek is, így rendszerint 6-ra már teljesen agyhalott állapotban voltam.

Alapvizsga kínai nyelvből0 kredit
Nos, igen, az első tanévet egy jó nagy felmérés zárja, ami tulajdonképpen a kínai negyedéves és féléves ZH-kkal megegyező stílusú vizsga volt, csupán kicsit nehezebb volt, hiszen a teljes év anyagáról számot kellett adnunk, illetve hallásértés is szerepelt benne, amit alapvetően nem gyakoroltunk még előtte. Habár a tárgyfelvételnél ügyelni kell rá, hogy mindenképpen felvegye mindenki a másodévesek közül, attól még ez egy vizsgakurzus csupán, nincs hozzá plusz nyelvóra, a lényeg, hogy az indexben megjelenjen, enélkül ugyanis nem lehet majd a következő szemesztertől kezdve felvenni a nyelvi órákat.

Nos, ennyit tudnék röviden elmondani a főszakos tárgyaimról, de ezek mellett még van pár, amiről beszélni szeretnék, pl. a japán minoros tárgyaim. A japán minor eddig a félévig nem különbözik a japán főszaktól (az alapozótárgyakat ugyebár mindenkinek el kell végeznie), ennek a szakmai törzsanyaga 9 kredit volt. Ezek a következők:

Mai japán nyelvképzés 4-5-6.összesen 6 kredit
Hetente három óra, ami továbbra is az előző félévhez hasonló módon alakult: két óra a két anyanyelvi tanárunkkal, illetve egy a magyar doktorandusszal. A már megkezdett tankönyvsorozat második, egyben befejező részét vettük végig, ami a Genki második kötete volt. Alapvető nyelvtant tartalmaz, szerintem továbbra is nagyon hasznos lesz az ismétlés során. A heti három óra közül a félév nagyobb részében az egyikre mindig jöttek hozzánk japán emberek is, akik Magyarországon élnek/tanulnak, így ez a Genki anyaga után egy csoportos beszélgetős órává alakult, ahol megadott témában vagy az épp tanult nyelvtant használva kellett minél többet beszélgetni 5-6 fős csapatokban, mindig más-más japánnal. Szerintem ez egy meglehetősen jó kezdeményezés volt, hiszen gyakorlatiassá vált az óra, sőt nem egy barátságra tettek szert az emberek. Igazi élmény volt, mikor már az első ilyen csoportos beszélgetés után rögtön felismertek néhányunkat a japánok, és régi ismerősként üdvözöltek minket. 🙂

Japán kultúra és társadalom 2.3 kredit
Az előző féléves tárgy folytatása volt ez is lényegében. Ezt az órát már más tanár tartotta, Umemura-sensei, aki szintén nagyon jól tud magyarul, de egy idő után már csak japánul tartotta az előadást, amit pedig mindig más-más MA-hallgató fordított nekünk. A téma már jóval “modernebb” vagy kézzelfoghatóbb volt, szó esett pl. a japán politikáról, médiáról, éghajlatról, földrajzról, a japán nők helyzetéről, a japán oktatási rendszerről, sőt a japán császári családról is. Alapvetően megint csak egy nagyon érdekes óra volt, a probléma számomra csak azzal adódott, hogy az óra első feléről teljes mértékben lemaradtam mindig, ugyanis ütközött a kínai nyelvgyakorlatommal, így rendszerint a téma háromnegyedéről lemaradtam, és néha fogalmam sem volt, hogy éppen miről folyt az elmélkedés.

Azt hinné az ember, ennyi tárgy bőven elég egy félévre… 😀 De nem, a szabad kreditekkel is kell valamit kezdeni, nem jó az utolsó pillanatra hagyni őket, hiszen az hatalmas megterheléssel járna. A következő bejegyzésben a szabad kreditekről ejtek szót.

Hozzászólás

Kategória: Uncategorized, 博客, 日本学科, 中文系

Első féléves vizsgák

好久不见!对不起。

Sajnos nem voltam túl aktív az elmúlt hónapokban, pedig sok dolgot szándékoztam megosztani a kínai, illetve a japán szakkal kapcsolatban. Ezt igyekszem pótolni, azonban most néhány szót szeretnék szólni az első vizsgaidőszakomról. 😀

Íme, az eredményeim:

1. félév indexsora

Modern kínai nyelv 1. – szóbeli (2014. december 11.)
A szóbeli vizsgám nem a saját tanárommal volt, ő ugyanis nem sokkal előtte Kínába utazott. Nem volt idegen számunkra a szóbeli struktúrája, ugyanis a tanárok kellőképpen felkészítettek rá, illetve a negyedéves ZH-nak is része volt egy hasonló számonkérés. A szóbeli nagyobb része felolvasásból állt, továbbá kérdésekre kellett válaszolni, a végén pedig önálló témakifejtés volt. A tanárokkal nagyobb részben a beszédre koncentrálunk, így ez a rész nem okozott nehézségeket. A szóbelire 5-öst kaptam.

Mai japán nyelvképzés 1-3. – szóbeli (2014. december 12.)
Uchikawa-sensei és Ono-sensei egyaránt bent voltak, Uchikawa-sensei kérdezett. 🙂 Az elején fel kellett olvasnom egy nagyobb számot, aztán pedig öt-hat kérdésre kellett válaszolnom. Miután kijöttem a teremből, akkor esett le, hogy az egyik kérdést rosszul értelmeztem; a kérdés az volt, hogy tegnap hajnali 3-kor mit csináltam. Gyorsan válaszoltam rá, hogy természetesen éppen tanultam, de csak később világosodtam meg: én nem éjjel, hanem délután 3-kor tanultam. Sebaj, a vizsga miatt ráfoghatjuk, hogy olyan sokáig is fent maradhattam volna akár… 😀 A kérdések után pedig szabad beszélgetés volt, amit én meglehetősen szabadon értelmeztem, mert a kedvenc japán bandámról kezdtem el beszélni: hogyan ismertem meg őket, mi jellemző a tagokra, milyen zenét játszanak stb. Mindenesetre úgy érzem, jól sikerült a szóbeli japánból is. ^^

Modern kínai nyelv 1. – írásbeli (2014. december 15.)
Az első írásbelim volt a vizsgaidőszak során. 😀 A feladattípusok már ismerősek voltak, ez is hasonlított a negyedéves ZH-hoz, viszont természetesen dupla annyi anyagból írtuk, így egyértelműen kicsit nehezebb és gondolkodtatóbb feladatsort kaptunk. A kiszabott 90 percből 80-85 percet fel is használtam a megíráshoz, míg legutóbb max. 40-re volt szükségem, tehát tényleg több tudást és mindenekelőtt több odafigyelést igényelt a vizsga, mint a ZH. Azonban ebben az esetben is tartottam a szintet: az előzőhöz hasonlóan szintén 97,5%-ot értem el. 😀 A szóbeli és az írásbeli által a féléves jegyem kínaiból 5-ös lett. 🙂

Mai japán nyelvképzés 1-3. – írásbeli (2014. december 15.)
Így igaz, a kínai írásbelivel egy napon volt a japán írásbeli is. Szerencsére a kettő között volt közel másfél óra szünet, amit megpróbáltam a lehető legjobban felhasználni arra, hogy sikeresen átálljon az agyam kínairól japánra. 😀 Ez az írásbeli két részből állt, összesen pedig 100 perces volt. Az első résszel meglehetősen korán végeztem, ezredik átnézés után is volt még több mint fél órám, úgyhogy beadtam Ono-senseinek a lapomat, amit ő egy újsággal hálát meg, a fennmaradó időben mereven magam elé bámulva kellett az újságot olvasnom, hogy semmi esetre se kalandozzon el a tekintetem más vizsgájára. 😀 A második résszel több időt töltöttem el, bár azt is nagyon sokszor átnéztem, és kb. 15 perccel korábban hagytam el a termet. A vizsga tulajdonképpen mindent ellenőrzött: írásjegyek ismerete, nyelvtan, szövegértés stb. A végén pedig még egy rövidke levelet is írnunk kellett egy igazán aranyos témában. ^w^ Pontos eredményeket (még) nem tudok, azonban a féléves osztályzatom japánból is 5-ös, úgyhogy valószínűleg olyan rosszul nem sikerülhetett 🙂

Japán kultúra és társadalom 1. (2014. december 16.)
Kicsit tartottam ettől a vizsgától. Nem azért, mert indokolatlanul sok tanulnivaló lett volna. Egyáltalán nem, az a nagyjából 30-40 oldal (saját jegyzettel együtt) nem számít tetemes mennyiségnek. Viszont mégis volt pár téma, ahol kissé összeegyeztethetetlen volt a saját jegyzetem és a Neptunra feltöltött handout. Ebben az esetben inkább a handoutokra hagyatkoztam (kivéve a japán irodalom egyik részénél, mert ott meglehetősen jól jegyzeteltem), a jegyzeteimet inkább csak átolvastam kétszer. Egyszóval kissé ráparáztam erre a vizsgára, aztán – mikor megkaptam a lapot – rájöttem, hogy én ezt tudom… 😀 A négy oldalból minden oldalon talán egyetlenegy kérdés volt, amin kicsit gondolkodnom kellett, a nagy részére azonnal rávágtam a választ. A négy kérdésnél, melyek gondot okoztak, leginkább tippeltem; sajnos nem erősségem a tippelés, ez talán a végeredményben meg is látszik. Végül a japán kultúra és társadalom című tárgyamból egy 4-est sikerült összehoznom, aminek a kezdeti félelem után nagyon örültem. 🙂

Ókori és keleti művészettörténet 1. (2014. december 16.)
A tárgy, ami kilóg az összes közül az indexsoromban… 😀 Jelenleg sem értem, hogyan sikerült ez mindössze egy 2-esre, de nincs mit tenni. Szerény véleményem szerint a tudásom ennél magasabb érdemjegyet ért (volna), a beadandómmal sem hiszem, hogy gond lett volna, de beletörődtem. A lényeg, hogy sikerült, nem igaz?

Kínai történelem és országismeret 1. (2014. december 17.)
Izgultam. Decemberre, azaz a szünet előttre már csak ez az egy vizsgám maradt. Reménykedtem benne, hogy egy olyan dinasztiát kapok majd, amiről jó sokat lehet írni, mert könnyű, egyértelmű, de elsősorban érdekes is, pl. Shang-vagy Nyugati Zhou-dinasztia. Majdnem fején találtam a szöget; a másik csoportnak a Shang- jutott, nekem pedig a teljes Zhou-dinaszita, melybe a Nyugati és a Keleti Zhou is beletartozik. 😀 A kezdeti sokk után rájöttem, nincs ezzel gond, a Nyugati Zhou úgyis nagyon jó, a Keletit pedig szintén megtanultam, bár nem a kedvencem, de 差不多. 😀 Az írásjegyek közül az összeset tudtam, amire nagyon büszke voltam. :3 A fogalmak közül négy-öt esetében nem voltam biztos, de az legyen a legnagyobb gond. Az eredmény már aznap késő este megérkezett: a kínai törim is 5-ös lett. 🙂

Bevezetés a nyelvtudományba (2015. január 5.)
A második olyan vizsga, amivel úgy voltam, “úristen, csak görbüljön, csak görbüljön!” A vizsga írása közben sem voltam ezzel másképp, hogy őszinte legyek. :’D Sok olyan volt, ahol nem voltam egészen biztos a válaszomban, de próbáltam minél inkább visszaemlékezni a könyvekre és az előadásokra. Egyébként két könyvet kellett elolvasni, továbbá az órán kivetített diák tartalmát sem ártott ismerni. A beadást követően is ambivalens érzelmeim voltak: megbukni csak nem fogok, de képtelen vagyok eldönteni, vajon hogyan sikerült. Aznap este felkerültek a kurzus honlapjára az előzetes eredmények, de ezeket nem lehetett készpénznek venni, ugyanis a Tanár úr megígérte, még egyszer átnézi a vizsgákat. 🙂 De én még az előzetes jegyemnek is hihetetlenül örültem, ugyanis a nevem mellett egy négyes osztályzat állt. 😀 Másnap érkezett a következő üzenet: megtörtént az újbóli átnézés, úgyhogy a végleges jegyek is megszülettek. Hát, elkerekedett a szemem, az örömöm az előző napinál nagyobb volt, hiszen végül 5-ösre sikerült teljesíteni a nyelvtudományt. 🙂 Néha még mindig eszembe jut ez az élmény. :))

Filozófiatörténet (2015. január 5.)
Sosem volt egyetem előtt filozófiaórám, így már a félév elején tartottam az egész tárgytól. Vizsgaidőszakban meg a vizsgától. :’D Sok olvasmányt kellett hozzá megemészteni, leginkább megérteni kellett volna, de valljuk be, a filozófusoknál ez nem mindig olyan könnyű dolog. Bevallom, volt jó pár, amit tényleg nem értek a mai napig sem… 😀 A vizsga maga egy kellemes csalódásnak tudható be részemről (leginkább a végeredmény miatt). Néhány kérdés elég kacifántosan volt megfogalmazva, csak többszöri nekifutásra sikerült megérteni egyes esetekben, hogy most egyáltalán melyik filozófusról van szó. XD Aztán végül egy jó fél órával később úgy véltem, nagyjából sikerült összehoznom valamit. Az előadóteremben – a Neptun szerint – több mint 300-an voltunk, úgyhogy egy bő tízperces sorbanállást jelentett a vizsga leadása, ugyanis a Tanár úr ellenőrizte a személyazonosságunkat is, hogy valóban a sajátunkat írtuk-e meg, és nem vagyunk-e olyannyira mazochisták, hogy felebarátunk irományára is magunk vállalkoztunk-e. Két-három nap elteltével, valamikor a kora reggeli órákban keltem az üzenetre, hogy bekerült a jegy, és nem hittem a szememnek, először a fáradtságnak tudtam be a félrenézést, de végül megbizonyosodtam: 5-ös lett a filozófiám. :3

Összehasonlító vallástörténet (2015. január 6.)
Nos, igen, az első vizsgaidőszakom legutolsó vizsgája. :3 Egyben az első olyan – mint már említettem –, melytől rettenetesen féltem, és csak abban bíztam, hogy görbülni fog a jegyem. 😀 Szinte biztos voltam benne, hogy az esszében valamely világvallást kell majd jellemeznem. Ez eddig oké, de nem gondoltam volna, hogy valamely része lesz majd a kérdés. :’DDDD Végül is az lett, mert a protestáns kereszténységet kaptam, és ez mindaddig jó is volt, hogy kereszténység, de a protestáns részével kevésbé voltam boldog. Tulajdonképpen a ködös emlékeimre hagyatkoztam a konkrét protestáns kereszténységnél, és csak imádkoztam (haha), hogy ez jó legyen. A fogalmak kapcsán akad pár, amiről fogalmam sem volt, de szerencsére csak három-négy ilyen lehetett. Mindent összevetve meg sem fordult a fejemben, hogy 3-4-esnél jobbat produkáltam. Ettől a vizsgától nagyon féltem, az eredményre pedig pontosan egy hetet vártam, amitől tövig rágtam a körmömet. De megérte a várakozás, mert utána hatalmas kő, sőt egy valóságos hegy esett le a szívemről: 5-öst kaptam. :))

Summázva az egészet: összességében nagyon elégedett vagyok a jegyeimmel, és örülök, hogy így sikerült az első félévem. Az az egy 2-es még mindig nyomja a lelkemet kissé, de nem lehet minden tökéletes. 😉

Hozzászólás

Kategória: 考试, 試験, 日本学科, 中文系

Az 1. félév tantárgyai

A legfrissebb tanegységlista alapján az első félévben 22 kredit értékben kell felvenni a kínai főszakosoknak a tárgyaikat.

Modern kínai nyelv 1. – 6 kredit
Egy héten három kínai nyelvóránk van, ebből kettőt a kínai anyanyelvi lektorok tartanak, egyet pedig a magyar tanárok (ez a felállás idei változás, eddig fordítva volt). A szak négy csoportra van osztva, így a körülmények megfelelnek egy nyelvi csoport létszámának, hiszen egy csoportban maximum 20 ember lehet. Ennek köszönhető, hogy minden órán szóhoz jut minden tanuló. Ebből kifolyólag az óra gyakorlat/szeminárium, a részvétel kötelező. Az órák egyébként minden csoportban kellemes hangulatban telnek, egy kivételével az összes csoporthoz volt már szerencsém, mert amikor nincs bent a saját tanárunk, akkor a többiekhez vagyunk szétosztva, hogy mindegyik csoport ugyanott tartson a tananyagban.

Kínai történelem és országismeret 1. – 3 kredit
Az első félévben Kína történelmével a neolitikumtól (i. e. 8. évezredtől), illetve a ?Xia-dinasztiától (夏朝 Xià cháo; kb. i. e. 2070 – i. e. 1600?) a Han-dinasztiáig (汉朝 Hàn cháo; i. e. 206 – i. sz. 220) foglalkozunk. Sajnos idén a tanár úr egyéb elfoglaltságai miatt az órát tömbösítve kellett megtartani, ami heti egy ötórás alkalmat jelentett október közepéig, tehát bő egy hónap alatt kellett átvennünk hozzávetőlegesen tízezer évet. Kína történelme egyébként nagyon tetszett, az előadások csak ritkán voltak unalmasak, ami maximum annak tudható be, hogy tényleg halálos dózis volt néha az öt teljes óra délután 1-től 6-ig úgy, hogy előtte már reggel 9-től bent voltunk aznap. Mindenesetre elmondhatom, hogy imádom a Shang-dinasztiát (商朝 Shāng cháo; i. e. 1554 – i. e. 1054), számomra az volt a legérdekesebb mind közül. 😀 Abban biztos vagyok, hogy egyetlen unalmas perc sem lett volna, ha az óra rendesen lett volna megtartva, de bízom benne, hogy jövőre már nem lesz tömbösítés. 🙂 A vizsgára összesen 45 oldalt kell megtanulni, illetve 3 oldal klasszikus kínai írásjegyet kell majd tudni; ezek többek között uralkodók nevei stb.

Filozófiatörténet – 4 kredit
A filozófia az, amitől a legjobban tartottam már akkor, mikor megtudtam, hogy felvettek. :’D Sosem tanultam filozófiát az egyetem előtt, úgyhogy nem tudtam, mire kell számítanom. Mindenesetre igyekszem behozni a lemaradást, mert az van bőven. A keleti szakon (kínai, japán, koreai stb.) tanulók számára külön filozófiakurzus indult, nekünk is azt kellett felvennünk, ugyanis az általános nyugati szerzők mellett mi keleti filozófusokkal is megismerkedhetünk, ilyen volt pl. 老子 (Lǎozǐ; Lao-ce) műve, a  道德经 (Dào dé jīng, ismertebb átírással Tao Te King).

Bevezetés a nyelvtudományba – 3 kredit
Idén – a szokástól eltérően – nem annál a tanárnál kellett felvennünk a nyelvtudományt, akinél eddig a keletisek tették. Az előadások közül ezt vártam a legeslegjobban, ugyanis imádom a nyelveket és azok tudományos hátterét, azonban sajnos az óra felére egyáltalán nem tudok bejárni, mert 30 perces ütközésem van az egyik kínai gyakorlattal, onnan meg mire átcaplatok nyelvtudományra, addigra sajnos az óra feléről teljesen lemaradok. Általában emiatt az anyag közepébe csöppenünk néhány bátor szaktársammal, így néha semmit sem értünk az előadásból. Mindenesetre két könyvet el kell olvasnunk, a tanár úrtól pedig minden óra anyagát megkapjuk, úgyhogy ha már valaminek muszáj volt ütköznie, akkor szerencsére jól jártunk, hogy ez pont a nyelvtudománnyal történt, mert ebből minden megtanulandó dolog – ha nem olyan részletesen, mint az órán, de a legfontosabb része – eljut hozzánk.

Összehasonlító vallástörténet – 3 kredit
A kínai történelem és országismerethez hasonlóan – mivel ugyanaz a tanár tartja – ez az óra is tömbösítve volt. Ebből is hetente egy alkalom volt október közepéig, de ez “csak” négyórás volt délután 2-től 6-ig. Hétfőnként. Szóval ez sem volt egy egyszerű eset, de ez nem az előadás miatt van, csak a hosszúságnak róható fel. Annak ellenére, hogy szeretem a különféle vallásokat, kicsit kevésbé jött át az anyag, és a sok-sok információtól néha nehezen bírtam végigülni az órát, de kitartó voltam, és összességében pozitív élmények kapcsolódnak hozzá, az utolsó 3 óra kifejezetten jó volt, valamelyiken fergeteges volt a hangulat. 😀 A megtanulandó anyag 110 oldal, amiben részletes leírásokat találunk a vallástörténet alakulásáról és – természetesen – a különböző vallásokról.

Ókori és keleti művészettörténet 1. – 3 kredit
Az első félévben a kínai művészetről van szó. Órán képek alapján elemezzük az egyes dinasztiák műtárgyait, jelegzetességeit. Az anyag néhol nagy átfedésben van a kínai törivel. A félévi jegybe beleszámít egy beadandó: el kell látogatnunk a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumba, ahol egy tetszés szerinti kínai műtárgyat ki kell választanunk, majd azt vizualizálnunk kell (rajz, festmény, szobor stb.), illetve egy beszámolót kell róla írnunk.

Természetesen több órám is van, ezek azok a tárgyak, amelyek a japán minorhoz (mellékszakhoz) kapcsolódnak. Ebben a félévben 9 kredit a minorom.

Mai japán nyelvképzés 1-2-3. – összesen 6 kredit
Heti három japánóra van, az egyiket Ono-sensei tartja, a másikat Uchikawa-sensei, a harmadikat pedig egy doktorandusz, ami szintén idei újítás. A doktoranduszok feladata, hogy a nyelvtani részeket elmagyarázzák magyarul, amit egyébként Uchikawa-sensei is tökéletesen megtesz minden órán, ugyanis nagyon jól beszél magyarul. Ono-senseinél az óra alapvetően angolul zajlik, habár hamarosan valószínű, hogy átvált japánra, amit én személy szerint már várok. 😀

Japán kultúra és társadalom 1. – 3 kredit
Alapvető kulturális és történelmi ismereteket tanulunk, pl. japán írás, japán irodalom, vallástörténet, történelem, néprajz stb.

A főszakosokkal együtt vagyunk órán, úgyhogy az anyag teljesen megegyezik, a minor nem jelent könnyített verziót, a továbbiakban egyszerűen csak nem lesz néhány órám, mint pl. régi és klasszikus japán nyelv, de az alap nyelvi és történelmi órák számomra is kötelezőek lesznek.

2 hozzászólás

Kategória: 日本学科, 中文系

Dióhéjban a kínai szakról

Kezdésként a szakra való bekerülés követelményeiről szeretnék szót ejteni.

Az ELTE Bölcsészettudományi Karának keleti nyelvek és kultúrák alapszak kínai szakirányára 2014 szeptemberében 374 ponttól lehetett bekerülni mind az állami ösztöndíjas, mind az önköltséges képzésre. Hogy ez mennyire alacsony vagy magas, arról nem érdemes vitatkozni, mindenesetre az eddigi évek átlagos ponthatáránál ez meglehetősen alacsonyabb volt, kivéve a 2013-as évet, amikor is az állami ösztöndíjasra való bekerüléshez mindössze 299 pontot kellett összegyűjteni.

Talán az idei szintén nem túl magas ponthatárnak köszönhető, hogy most jóval magasabb a kínai szakosok száma, mint eddig. A kínai nyelvtanárom (叶秋月 Yè Qiūyuè – az átírásról és a kiejtésről egy későbbi nyelvi bejegyzésben bővebben szó lesz) nagyon örült, hogy ebben az évben ilyen sokan kezdtük meg tanulmányainkat a Kínai Tanszéken. 🙂

A felvételhez természetesen a Felvinél kell a szeptemberi általános eljárásban jelentkezni. Keresztféléves jelentkezés ezen a szakon nincs. A felvételi eljáráshoz szükséges legalább egy emelt szintű érettségi, ami lehet magyar nyelv és irodalom, történelem vagy idegen nyelv. A kínai szakon semmiféle előképzettség nem szükséges, mindenki az alapokról indul. Órán a New Practical Chinese Reader (新实用汉语课本 Xīn Shíyòng Hànyǔ Kèběn) című tankönyvből tanulunk. Ha valaki azon gondolkodik, hogy kínai szakra jelentkezne, azért véleményem szerint nem árt megismerkedni néhány írásjeggyel. 😉

3 hozzászólás

Kategória: 中文系